„Minden írásom, minden okfejtésem annak a tükre ahol most tartok a létezésemben, a tudás a tapasztalás végtelen halmazában. Ráadásul mindez a felfogó képességem szűrőjén keresztül érkezik és semmi más céllal nem keletkezik, mint hogy tovább gondolásra késztessen téged kedves olvasó!”
Az élet, a létezés maga a mágia.
Asszonyok tudják ezt a legjobban hiszen amikor az ebéd készül a családnak abban bizony a szívük és a lelkük is benne van.
„Belekeverik a rántásba a szeretetük.”
Ezért is olyan isteni az anya főztje minden gyerek számára.
De ilyen amikor kézimunkával, kötéssel, horgolással, szövéssel, fonással készítenek dolgokat, vagy amikor mossák, vasalják a ruhát, az inget. A hajban lévő fonatokat, vagy a kabátokon, ingeken a sújtást is idetartozónak érzem.
Amíg a nem megnyilvánult térben nincsenek határok, korlátok, ízek, addig bizony a létezésben, az anyagban, a kézzel tapintható világban vannak.
A mágia egy erő, energiák és elemek összessége.
A négy elem: tűz, víz, föld és a levegő.
Minden „beavatott” – legyen az pap, alkimista, tudós, sámán, stb. – leszállt (legalább egyszer) az alsóvilágba, ahol megtanulta milyen uralkodni, az abban a dimenzióban létező démonok felett. Ismerték a kötés és az oldás titkát is, de az átkok megoldó képletét is.
Különböző módszerek léteznek az alvilágba szállásra.
Ismertebb manapság a hetvenkét órás étlen-szomjan egy sötét barlangban módszer. A régiségben, egyiptomban például egy kőkoporsóba feküdtek erre az időre. (Nem javaslom a módszerek kipróbálását, mert komoly pszichológiai következményei lehetnek.)
Avatatlan nem képes erre, és bizony őket a rettegés, a félelem rabul tartja az alsóvilágban, ha odatévednek valamilyen okból, és az anyagvilágban (általában) öntudatlanul a fekete mágia vizével hajtják a malmot.
Vannak mágiák, ahogy már írtam is, melyeket színekkel különböztetünk meg.
Ilyen a fekete mágia és a fehér mágia.
Hogy mi a különbség köztük?
Pontosan annyi, mint a rossz és a jó között, ebben a két agyféltekés, duális világban. Mert hogy energetikailag egy tőről fakadóak, egymás nélkül nem léteznek, ők egyek.
A fekete mágia minden esetben önös érdek vezérelt. Ilyen például a hatalom működtetése, éreztetése, uralkodás – önmaga helyett, – mások felett, a vágyak korlátlan áramoltatása (például szexuális energiák zabolátlan, állatias működtetése), és a győzedelmeskedés mások felett, vagy az erőfitogtatás.
A fehér mágia alapja a személytelenség, amikor is tényleg az érdek és elvárás nélküli végtelen szeretet az, ami hozzá fér a valósághoz. Nincs benne erőszak, önös érdek, és win-win alapon működik.
A mágia egy csodás akarat, amihez ha tudás párosul akkor egyensúlyt, irányt ad és győzelmet a fizikai test felett.
Ilyen például az öngyógyítás képessége.
Vélemény, hozzászólás?