A hét elején arra lettem figyelmes, hogy bűntudatom van mert nem haladok a dolgaimmal.
A szokásos tempót igyekeztem tartani, de minél inkább akartam annál inkább nem ment és persze a fizikai jelenségek sem hagytak alább. Ami elromolhatott elromlott, ami lelassulhatott lelassult.
Pénteken az egyik kereszteződésben az elsőbbség adás kötelező táblánál, egy teherautó hátra tolt minket nagyjából egy métert a kereszteződésben, na akkor leesett végre a húsz fillér.

Meg kell állni.

Nem szabad tovább benne maradni az események sodrásában, a kívülről kényszerítőleg ható „csináld gyorsan most”-ban.  Megállítottam a dolgokat, hiszen ennél inkább már nem is kiabálhatott volna az eseményláncolat.
Lenyugtattam magam és pihentem.  Hosszú hetek óta először úgy igazán. És végre használtam magamban azt a területet, amire mostanság kevés idő jutott.

 

A bolygók égi tánca, és a tarot kártya üzenete egyértelműen az, hogy ÁLLJ MEG!

Maradj az energiáid közepében – a KÖZÉPPONTODBAN – és onnan szemléld a dolgokat – a SZÍVEDDEL LÁSS.

Kép forrása: gravityglue.com

Ideje önmagadat megbecsülve a pihenést, a „semmittevést” is értékelni, legalább olyannyira, mint amikor nagyanyáid azt értékelték ha valakinek harmatos volt a lába és gaztalan a kertje.
Meglehet nincs mindig minden rendben az otthonodban, meglehet, hogy a mosogatóban van mosatlan, vagy az is lehet, hogy ép a lukas zokniból kandikál ki valakinek az ujja (már ha van rajta ebben a melegben) és meglehet alkalmanként nem mosolyogsz mindenen, és könnyet is ejtesz. Meglehet, hogy az emberre ránéz egy pók a sarokból és ez fusztrálja, vagy az is lehet, hogy valaki postraumás a csattanó hangoktól.
Egy valami azonban biztos.
Jól vannak a dolgok úgy ahogy vannak.
Nincs szükség túlzásokra, túlhajtásra.

Te vagy a gépezetben a motor.

És ha a motort sokáig használják, akkor túlmelegszik és leég.
Még a botmixert sem használhatod a végtelenségig a konyhában.
Ennek a felismerése és tudatosítása, az önértékelés számára fontos.
De hozhatnám azt a példát is, hogy egy homokszem vagy az univerzumban, vagy egy csepp az óceánban – csak hogy a homokszemekből áll össze a sivatag és a cseppekből az óceán – nélküled nem olyan lenne semmi sem, mint veled.
Egy szóval értékes vagy!
Ezért is, ideje meghúzni a határaidat és meg is tartani azokat.

Mint ahogy te sem szereted ha a virágoskertedben hívatlanul taposnak, te se lépd á mások határait.

A jelenben levés, nagy segítségedre lehet a határok megtartásában, (a magad és a mások határainak a tiszteletben tartása igazán fontos most).

Szóval mindenki nyugodjon meg, álljon meg és pihenjen! A pihenés legalább olyan értékes mint a munka.

 

És Te ÉRTÉKES VAGY!


Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük